.jpg)
Zömökebb termetű és meredekebb homlokélű, mint a fogassüllő. Testformája megnyúlt, aránylag alacsony és oldalról lapított testű hal. 70-83 apró, fésűs pikkelye van az oldalvonala mentén. Oldalát zöldesszürke, határozottabb vonalú sötét harántsávok tarkítják. A fejtető, a fej oldalai és a kopoltyúfedők pikkelyezettek. Kopoltyúfedői kis tüskével rendelkeznek, az elő-kopoltyúfedő fogazott. Állkapcsán erős, apró kefefogak nőttek, de a felnőtt példányoknak ebfogai, kapófogai nincsenek. Az első hátúszóban 12-14 kemény tüske található, a másodikban 2 és 20-22, az alsó úszóban 2 és 9 sugara van még. Farokúszója fejlett, a szélén enyhén metszett.
Leginkább folyóvízekben él, de a tavakban is előfordul. Oxigénigénye kisebb, mint nagyobb rokonáé, így érthető, hogy az iszaposabb mederfeneket is jobban viseli. A Kaspi-tó és a Fekete-tenger környékének édesvízeiben őshonos. Hazánkban csak a XIX. században kezdett feltűnni. A piacon, a kereskedelemeben kevésbé ismert, nem is nagyon keresik, bár íze nagyon finom. 30-50 cm hosszúságúra, 1-2 kg súlyúra tud megnőni. Horgászatában tilalmi idő védi, általában III. 1 - V. 1-ig. Méretkorlátozás alá esik, legkisebb kifogható és megtartható méret a 20 cm. A süllőtől legkönnyebben úgy különböztethető meg, hogy nincsen a szájában ún. kapófog. A Tisza-tavon sok kősüllő él, leginkább a folyómederben és a partszéleken lehet megfogni apró kishallal, gumihallal. Ritkább vendég a Tisza-tó tározó részén, de 2012-ben több tavi kősüllő fogásáról is hallani lehetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése