A következő címkéjű bejegyzések mutatása: harcsafilé. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: harcsafilé. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 21.

Harcsapaprikás cannelloniban

Az az igazság, hogy saját magunknak halászlét, rántott halat és harcsapaprikást nem szoktam készíteni. Oly mértékű a kíváncsiság bennem más ételek iránt és annyira szeretek kipróbálni, felfedezni új dolgokat, hogy ezeket hanyagolom. A halvacsoráimon sincsenek ezek, kivéve az egyetlen kifejezetten ezeket felvonultató, karácsony előtti időpontra hangolt klasszikus halvacsorán. Az ünnepek táján azonban elkerülhetetlen, hogy kisebb-nagyobb társaságnak ne főzzek harcsapaprikást. Most úgy esett, hogy három hét alatt háromszor csináltam, valahányszor 20-20 főre, szóval kevésbé kiszámítható (nagy) mennyiséget. Maradt is minden alkalommal. Legutóbb a maradékot palacsintába töltve tálaltam másnap, előtte kenyérrel törölte ki a tálat a család karácsony másnapján, az első alkalommal megmaradt mennyiséget pedig betöltöttem cannelloniba.

2012. november 6.

Brokkoli krémleves rántott halrudacskával

Az egyik HelloHal halvacsora és halshow menüjében szerepelt a brokkoli krémleves rántott halrudacskával. Bevallom, előtte elég sokat kísérletezgettünk Édesanyámmal, hogy milyen krémlevessel a legjobb a rántott hal és azt miként fűszerezzük. Véleményem szerint telitalálat a végeredmény.


2012. augusztus 27.

Tárcsán sült harcsasteak bruschettával

Családi körben, vagy éppen barátokkal sütögetni, borozgatni kellemes nyári napokon a szabad ég alatt az egyik legkiválóbb dolog. Bár a nyár végéhez közeledve egyre kevesebb ilyen jellegű megmozdulás, összejövetel lesz, azért egy jó tárcsázásra még lehet időt szakítani. Én is ezt tettem, pár hete néhány szép szelet harcsát megsütöttem és készítettem hozzá bruschettát, vagy ahogy elneveztem, hamis bruschettát.



2012. augusztus 6.

Harcsa-gyros

Mikor együnk gyrost, ha nem nyáron? A strandok, fürdők büféinek kínálatából nem hiányozhat az eredetileg görög étel, melytől mára már jelentősen eltér mindenki, az elkészítés módja, a gyros ízvilága is más és más minden vendéglátóhelyen. A jellemzően strandkaja azonban otthoni körülmények között is kivitelezhető, sőt egyáltalán nem érzem, hogy szentségtörés mindezt halból, esetünkben harcsából összeállítani. A HelloHal nem arról híres, hogy percre pontos leírást ad az előkészítés, kivitelezés időtartamára, de most állítom, hogy előkészülni háromszor annyi volt, mint sütni és tálalni, de összesen a fél órában benne voltam. Emlékeim szerint még valamikor június közepe körül fogtam a Tiszán egy kisebb, négy-öt kilós harcsát, melynek húsa lefagyasztva a hűtőben lapult. Azért is emlékeztem rá pontosan, mert olyan zsenge, fehér színű filé volt, hogy a harcsatömbök között is felismerhetővé vált. Fejest ugrottam a fagyasztóládába és megkerestem, kiolvasztottam, feldaraboltam, besóztam, ennyi történt egy nappal a harcsa-gyros vacsora előtt.



2012. július 23.

Vajas harcsasteak tócsnival

Remélem lenne olyan követőm, akinek feltűnik, hogy valami nem stimmel a harcsa húsával. Hát persze, a fotókon a harcsa pofája látható, de becsszó, aznap a vastag húsából is készült néhány adag. A harcsa pofája egyébként - a süllőhöz hasonlóan - hihetetlenül fehér, nagyon szép, és ízletes falat. Egy nagyobbacska, mondjuk tíz kiló feletti példánynak már egészen termetes, kisebb tenyérnyi pofája van, melyet gondosan ki lehet metszeni, a bőrt lehúzva róla konyhakész is. A harcsasteak készítésekor azzal kísérleteztem, hogy egyes  friss fűszernövényeket milyen mértékben, azaz mekkora mennyiségben kell használni ahhoz, hogy az íze ne legyen túl harsány, de azért markánsan megkülönböztethető legyen egymástól. Rozmaring, bazsalikom és metélőhagyma (snidling) volt a kerti ládás fűszernövényesben, szóval ezekkel próbálkoztam. 



2012. július 4.

Süllő leveles tésztában

Az egyik, ha nem a legnépszerűbb halétel barátaim, ismerőseim körében. Számtalan olyan emberrel etettem már meg, aki kézzel lábbal tiltakozott a hal ellen, mondván, hogy nem szereti. Egyébként is hajlamos vagyok huncutságokra. Előfordult már, hogy "eladtam" csirkének a halat, sem pofont nem kaptam, sem nem vesztünk össze, sőt elértem azt, hogy az általam - és csak is az általam - készített halételeket megkóstolják, egyikből máikból repetáznak is. A leveles tészta önmagában is igen finom, mások virslidarabkákat sütnek benne és speciel halat. Süllőt, harcsát javasolok, másból még nem próbáltam. A színtiszta halhúst kétujjnyi (jelzem az én ujjacskáim vékonyak) darabkákra vágom, sózom, fűszerezem. Dobozos grillhalakhoz ajánlott fűszerkeverék akadt a kezembe, azzal és egy kanál olajjal összekevertem. A tésztát boltban veszem, készen, és ha tehetem nem fagyasztott formában, bár azzal sincs baj. Jöhet a munka oroszlánrésze.



2012. június 22.

Pálcikás harcsasült újhagymával

A harcsa húsa - megfelelő tisztítás után - roppant ízletes, zamatos, egyáltalán nem szálkás és a konyhai felhasználás szempontjából is jól, könnyen kezelhető. Megfelelő tisztítás alatt azt értem, hogy a vörös húsrészek, a zsiradék és a bőr eltávolításra került. Számomra a legfinomabb az ún. hasa alja, ez a testrésze kivétel nélkül mindig az asztalunkra kerül. Sütési idejét tekintve is az rövidebb, mint a vastagabb hát résznek, ezért gyorsabban átsül. Az újhagyma és a pálcika már csak "hal a tortán"!


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...