Már hallom is, ahogy kitartó olvasóim felszisszennek: "honnan vegyek süllőuszonyokat?" Igen, még talán igazuk is lehet. Nem ismerek olyan kereskedőt, aki ezeket gyűjtögetné és megfelelően tárolná, és tisztogatná, és értékesítené. Egy megoldás marad, a jó pecás vigyen a konyhára. Minden hal minden egyes része precízen hasznosul az én konyhámban, nincs pocsékolás, sőt sportot űzök abból, hogy miből mit lehet készíteni. A süllőuszony valójában a hal mell- és hasúszója, valamint a kopoltyúfedél test felőli oldala által határolt háromszögecske, mely filézésnél keletkező "hulladék". Pikkelyezni szükséges és belülről, a hús felől hártyázni, tisztogatni. Egy zacsiban gyűjtöm a fagyasztóban, egy hónap alatt összejön egy kisebb tepsire való adag. A kiolvasztást követően az uszonyokon mutatkozó nyálkát alapos mosással illik eltávolítani. Ételemet a csirkeszárnyak ihlették, azok is így állnak ki a tepsiből, ha nagyobb tételben sütöm őket.
.jpg)
