Ikrás ravioli tejszínes, fűszeres mártásban

Minden szempontból főpróba volt. Az a bizonyos "kereskedelmi mennyiségű" ikra és tej, melyre korábbi receptemben (Halkrém (1) - Zöldfűszerekkel) már utaltam, a fagyasztó mélyén lapult, kezdeni kellett hát vele valamit. Kitaláltam - bár magam sem tudom mikor és hogyan - hogy készítsünk raviolit. Igazából nem volt sok kérdésem magamhoz: hogy kell tésztát gyúrni (?), mitől lesz ízletes (?), többféle halikra és tej áll rendelkezésemre, vajon jó  lesz mindegyik (?), milyen legyen a mártás (?) és talán még sorolhatnám a bizonytalanságomra utaló felvetéseket, de bátorság nélkül sose aratom le a babérokat felkiáltással  megszerveztem az estét és gondoskodtam megfelelő számú kuktáról. Röpke három és fél óra alatt össze is ütöttük a vacsit négyen egy liter pálinka és ki tudja hány üveg bor társaságában. Az étel egy kivétellel mindenkinek nagyon ízlett.

Halkrém (1) - zöldfűszerekkel

Egy kicsit szétnéztem a világhálón, kíváncsi voltam arra, hogy a keresőbe a halpaszta szót beírva milyen találatokkal és milyen tartalmakkal ismerkedhetek meg. A HelloHal más oldalról közelíti meg a témát, ezért hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, nem Halpaszta, hanem Halkrém lesz a neve az előételnek, melyből - reményeim szerint - lesz majd több különböző verzió is. A mai ajánlat halbelsőségből, pontosabban haltejből és ikrából készül. Elöljáróban még annyit, hogy ebben a formában ez az első alkalom, hogy a belsőséget így hasznosítom, ennek pedig az az oka, hogy a durván sós vízben megfőzött haltejből és halikrából tetemes mennyiség maradt. Hogy eredetileg mi készült belőle, arról majd később.