Pontyikra krém

Valójában inkább egy kis összefoglalóval készültem az ikrakrémekről. A pontyikra krém, a pontyikra egyszerűbb hozzáférhetősége okán talán a legkönnyebben elkészíthető valamennyi ikrakrém közül.

Rántott ikra

Halaink belsőségeit csak kevesen becsülik, pedig kis körültekintéssel és némi bátorsággal valódi csemege válhat belőlük. A ikra azért különleges, - és talán ezért is igényel több tapasztalatot, ismeretet - mert mindegyik halnak más időpontban fejlődik és érik, így ezekre is figyelemmel kell lenni akkor, amikor a konyhaasztalra kerül. A korábbiakban főleg a csuka és a süllő ikrájáról írtam, most essék néhány szó a ponty és a harcsa szaporítóanyagáról. Ezek nem válnak ki a burokból, késsel nem eltávolíthatók, a szemeket csak széttrancsírozzuk a próbálkozással, így a burokkal együtt kell felhasználni. Áprilisban egyik halnak sincsen érett, nagyszemű ikrája, az ikrát tartalmazó hártya is vastag, stabil. A tógazdaságokból származó pontyból kinyert ikrát kevésbé sajnálom, lényegesen kisebb lelkiismeret furdalás mellett használom fel, mint a legtöbbször természetes vizekből kikerült harcsáét. De mindkettő kitűnő és ízletes, ha egyszerűen kirántjuk.

Ikra - Süllőikra krém

Két hete írtam a süllőikra pogácsáról, az ahhoz egy héttel korábban besózott és hűtőben tartott ikrából maradt még, eljött az ideje, hogy kipróbáljak egy újabb receptet. Nyersen hagytam az ikrát és krémmé kevertem.

Ikra - süllőikra pogácsa

Édesvízi halaink ikrája a legtöbb esetben jól felhasználható, a belsőség megfelelő szakértelemmel elkészítve különösen érdekes és finom csemege lehet. Szinte valamennyi halunk násza a február és június közötti időszakra esik, ezt leginkább a víz hőfoka és a vízállás befolyásolhatja, jelentős csúszások azért nem szoktak lenni. Mi következik ebből? Gasztronómiai szempontból az, hogy az ikra a korán szaporodó halainknál, mint például a csuka vagy a süllő, a végső, érett állapotához közelít. Egy-egy halban kifejezetten sok ikra is lehet. A magyarországi szabályozás ún. fajlagos tilalmi idővel védi a halakat a szaporodási időszakban, így például a süllő horgászata március 1-től tilos, addig azonban még el lehet csípni néhány szép példányt. A halak belsőségét - meglátásom szerint - a legtöbben nem becsülik, pedig a máj, a tej és az ikra is igen finom. Egyes vélemények szerint a téli hónapokban nem fogyasztható a halikra, mert ételmérgezési tünetet okozhat, de az év második szakaszában nincs örökítőanyag halainkban, így nem is juthatunk hozzá. Nekem még soha nem lett semmi bajom egyetlen halunk ikrájától sem, igaz nem eszem azt reggeltől estig. Az ikrát is számtalan módon elkészíthetjük, csak egy kis fantázia kell hozzá és néhány alapismeret.

Ikrás ravioli tejszínes, fűszeres mártásban

Minden szempontból főpróba volt. Az a bizonyos "kereskedelmi mennyiségű" ikra és tej, melyre korábbi receptemben (Halkrém (1) - Zöldfűszerekkel) már utaltam, a fagyasztó mélyén lapult, kezdeni kellett hát vele valamit. Kitaláltam - bár magam sem tudom mikor és hogyan - hogy készítsünk raviolit. Igazából nem volt sok kérdésem magamhoz: hogy kell tésztát gyúrni (?), mitől lesz ízletes (?), többféle halikra és tej áll rendelkezésemre, vajon jó  lesz mindegyik (?), milyen legyen a mártás (?) és talán még sorolhatnám a bizonytalanságomra utaló felvetéseket, de bátorság nélkül sose aratom le a babérokat felkiáltással  megszerveztem az estét és gondoskodtam megfelelő számú kuktáról. Röpke három és fél óra alatt össze is ütöttük a vacsit négyen egy liter pálinka és ki tudja hány üveg bor társaságában. Az étel egy kivétellel mindenkinek nagyon ízlett.

Halkrém (1) - zöldfűszerekkel

Egy kicsit szétnéztem a világhálón, kíváncsi voltam arra, hogy a keresőbe a halpaszta szót beírva milyen találatokkal és milyen tartalmakkal ismerkedhetek meg. A HelloHal más oldalról közelíti meg a témát, ezért hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, nem Halpaszta, hanem Halkrém lesz a neve az előételnek, melyből - reményeim szerint - lesz majd több különböző verzió is. A mai ajánlat halbelsőségből, pontosabban haltejből és ikrából készül. Elöljáróban még annyit, hogy ebben a formában ez az első alkalom, hogy a belsőséget így hasznosítom, ennek pedig az az oka, hogy a durván sós vízben megfőzött haltejből és halikrából tetemes mennyiség maradt. Hogy eredetileg mi készült belőle, arról majd később.