Családunk jelenlegi zűrzavaros, rohanó élete, szüleim konyhafelújítása egy csöppet átrendezte a hétköznapi gasztronómiai rutinunkat. Minden lehetséges alternatívára készülnöm kellett, hogy biztosan legyen minden nap ebéd, vacsora. Megoldás persze a pizza is, melyet a futár hoz, de csak egyszer. Így biztos, ami biztos alapon a fagyasztóban lapuló harcsafiléből kivettem egy adagot, kiolvasztottam, felszeleteltem és besóztam. A hűtőben azt várta, mikor jön el az ő ideje. Végül annyira jól logisztikáztunk családi körben, hogy a harcsa szomszédaim csúcslakomája lett, rájuk mindig lehet számítani, ha enni (és inni) kell.
Szeretek új ételeket készíteni és kísérletezgetni, de többnyire csak akkor, ha harminc perc alatt letudható az egész mutatvány. Természetesen ez idő alatt a köretet is meg kell oldanom, így a vacsora kitalálása csak addig okoz fejtörést, míg a köretet meg nem szülöm, legalább is fejben :)
A menü végül sörtésztában sült harcsafilé tejszínes kukoricakásával és fonnyasztott parajjal lett.
A parajjal kezdtem. Megmostam, lecsepegtettem, fokhagymát aprítottam, olívaolajon megpirítottam, majd a spenótot rádobva, fedő alatt pároltam két-három percet, pici sóval, borssal ízesítettem, majd féldeci tejszínt locsoltam rá. Az egészet kiborítottam egy edénybe és lefedtem további párolódás céljából. A serpenyőt nem mostam el, olajat öntöttem bele, ujjnyinál kevesebbet, és kisütöttem benne a halat. A sörtésztával sem bíbelődtem sokat, arányokat tőlem senki se várjon, öntöttem a lisztet, ütöttem rá két tojást, egy pici tejet és habverővel csomómentesre kevergettem a masszát, mely két, három deci sört vett fel még. A tészta közepesen sűrű lett, melyhez adtam egy csipetnyi sót és vegetát is.
Fél liter vizet forraltam a kukoricadarához, nagyon erősen sóztam és a lobogó vízbe folyamatosan öntve a darát másik kézzel kevergetve megfőztem azt. A végén az állag beállításához tejszínt adtam hozzá, ettől selymesebb és ízletesebb lett az elkészült kukoricakása.
Friss levelekkel és citrommal díszítettem, rosét ittunk hozzá.
Hozzávalók:
- harcsafilé 1 cm vastagságúra vágva
- sörtésztához liszt, tojás, tej, sör, só, vegeta
- parajhoz fejenként egy nagy marék paraj, néhány gerezd fokhagyma, tejszín, só, bors
- kukoricakásához étkezési kukoricadara, tejszín, só
- tálaláshoz friss parajlevél, citrom
Mi az hogy és (inni)??? :)
VálaszTörlésSzia Szabolcs!
VálaszTörlésMár az eleje óta figyelemmel követem a bestfishingen a pecablogodat és meg kell mondanom, hogy nagyon tetszik a stílusa. Nagyon jó érzékkel találtad meg azt az arany középutat, ahol még átadhatod a benned lévő harcsahorgász gondolatait, de konkrétan semmilyen titkot nem árulsz el a tuti helyeket illetően. Ne haragudj, hogy nem gasztro témában írok, de odaát sajnos nincs lehetőség a megszólításodra. Az idei, elég hektikusra sikeredett harcsatilalommal kapcsolatban mélyen együtt érzek és el tudom képzelni, hogy micsoda önmegtartóztatást igényel a betartása. Még annyit kérdeznék a tavaly nyáron, fényes nappal Salmo Hornet H 9 F- YLG- el fogott harcsád kapcsán, hogy az vontatva (sleppelve) vagy pergetve jött? (Sajnos valamiért ez az írásod eltűnt a blogról...)
Üdvözlettel, egy dunai harcsás, aki csak pár alkalommal jár felétek évente.
A 26. bejegyzés http://www.bestfishing.iwebshop.hu/index.php?content2=oldalak&oldal=2&keres_menu=3818773988&cikk_azon=41 itt megtalálható. Leólmoztam a nagy Hornetet... Nyáron, nappal máshogy elképzelhetetlen.
VálaszTörlésKöszi, tényleg ott van csak valahogy a nyitó kép egyáltalán nem utal rá és talán azért nem kerestem abban az írásban...
VálaszTörlésA Hornet gyári adatai szerint képes lemenni 5 méterig, ha nem érzed tolakodásnak: - mennyi ólom kell hozzá, hogy mondjuk 10 méteren szépen dolgozzon? És mennyivel a wobbler fölé?
Ui: Remélem ez a felmelegedés hozzásegít legalább egy 15+os bajszihoz az újabb tilalom előtt. A próféta beszéljen belőlem, majd figyelek odaát...:-)
Üdv. Dunai
A nekem szóló megjegyzésed alapján, szinte elengedhetetlen a radar és egyáltalán egy jól felszerelt csónak használata, mert csak ezekkel az eszközökkel tudod meghatározni, hogy a harcsa mely vízrétegben tartózkodik. Azt pontosan tudom, hogy harcsát csak nagyon kivételes esetben lehet "véletlenül" fogni. Nekem legalább is, eddig csak a tudatosan felkínált (rettenetes beszakadási kockázattal fűszerezett) műcsali vagy kuttyogató hozott eddig eredményt. Idén még csak két kint töltött éjszakánál tartok sajnos eredménytelenül, illetve tanulságokkal és apró de annál lényegesebb történésekkel gazdagodva. Az első bevetésen wobblerre volt egy jó kapásom, ami aztán nem lett meg. Egy nagyon hosszú dobást követően elkövettem azt a hibát, hogy erős rántásokkal próbáltam elérni a wobbler "üzemi" mélységét és valahol a harmadik és negyedik rántás közti botvisszanyúlásba rontott bele a harcsa, teljesen ütemtelenül, de nagyon erősen. Kapufa. Szürkület, kb. 3 méteren járó harcsawobbler és 10+os víz! Tehát elmozdult, feljött és vadászott csak nem volt szerencsém hozzá. Hajnalban meg, meg is mutatta magát egy szép bukófordulóval.
VálaszTörlésA lesúlyozott wobblerezésről meg szívesen olvasnék egy komolyabb írást, mert a hírekből tudom, hogy tavaly már 70 fölöttit is fogtak felétek az említett módszerrel.
Üdv. Dunai