Gyorsan magyarázkodom egyet, hogy túl legyek rajta, mert a HelloHal legfontosabb célja, hogy megmutassa "Van élet a halászlén és a rántott halon túl is "! Az általam kikísérletezett rántott süllő, mely egyébként harcsából is ugyan olyan finom, apró trükkökkel teszi még élvezetesebbé a halfogyasztást. Ezért tehát a mai poszt.
Először a hal előkészítéséről. A gerincéről leválasztott, bőrétől megfosztott süllőt szép tisztára mosom és teljesen megszárítom, nem lehet rajta nedvesség. Két ujjnyi vastag csíkokra vágom. De mennyi is a két ujjnyi? Az ilyen jellegű mértékegységekkel egyébként is hadilábon állok, most viszont a boltokban is kapható fagyasztott, előre panírozott tengeri halrudacskákhoz tökéletesen tudom hasonlítani, ez már egy jó viszonyítási alap, annak a kétszerese vastagságúra kell vágni a filét. Jöhet a sózás, durván. Kézzel jól beledörzsölöm a halba és természetesen pihentetem hűtőben 12-24 órát. Ha jól dolgoztam, felhasználás előtt a hal ismét teljesen száraz lesz, én meg szoktam ízlelni a nyers halhúst és amennyiben érzem rajta enyhén a sót, akkor nagy valószínűséggel jó lesz. A panírozás művelete következik.
.jpg)
Panírozni is frissen szoktam, közvetlenül sütés előtt, ezt azért hangsúlyozom, mert többször láttam már, hogy konyhatündérünk szépen, komótosan panírozza a húst, halat, e tekintetben teljesen mindegy, hogy mit, majd sürög-forog a konyhában még, lassan odateszi az olajat is, mire felmelegszik és sütésre kész eltelik két óra is az első lisztbe forgatás óta. Hiba. A morzsát felszívja a tojás, az életben nem lesz olyan íze a halnak, mint sütés előtti, közvetlen panírozással. Az én olajam már közepesen forró, amikor pikk-pakk forgatom a halat a lisztben, tojásban, morzsában és már sül is. Nem fedem le sütés közben, ez nem karaj, meg comb. Viszont papírtörlőre szedem ki és pihentetem egy kicsit sütés után fedő alatt, had párolódjon. Puhul az egész, a hal és a bundája is.
A köret karottás burgonyapüré. A sárgarépát és esetleg fehérrépát megfőzöm sós vízben és leturmixolom. A krumplit is megfőzöm, összetöröm és elkezdem kikeverni, habosítani vajjal és tejjel. Én nem szeretem a tejfölt erre a célra. Ízlések és pofonok... A végén hozzáadom a pépesített répát és összedolgozom, sóval beállítom az ízét. Semmi szerecsendió, meg mifene, nem kell! A répa édeskés, ezért biztosan sok sót vesz fel. Ennyi. Tartárt is lehet keverni, de nem ám nekiülök tojást kavargatni, olajat csepegtetni. Csinálta anyai nagymamám eleget. Tejfölbe majonéz, kicsi mustár, só, bors, esetleg citromcseppek. Nyalogatom, ízlelgetem és egy perc alatt kész.
Összegezve: a hal vastagsága és a panír aránya így van egyensúlyban, ezért fontos, hogy mekkora darabokra van vágva a hal. Panírozni frissen, gyorsan, ügyesen közvetlenül sütés előtt kell, és sütés után rövid pihenőre küldöm a halat, mondjuk amíg megterítek, így egy kicsit puhul, párolódik még fedő alatt.
Hozzávalók:
- süllő vagy harcsafilé
- liszt, tojás, zsemlemorzsa
- só, olaj
- sárgarépa, petrezselyem, burgonya (az öreg fajtából)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése