Balinchips

Akárkinek mondom, hogy balinchips, a reakció nagyjából ez: miiiiiiiii? Balinchips. A balinchips a burgonyachipshez alakjában, vastagságában, sósságában hasonlatos, a balin hátából készült sörkorcsolya, borkorcsolya. Nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna belőle.

Két kg-nál kisebb balinból nem érdemes neki kezdeni. Így is elég pepecs munka. Szerencsére a Tisza-tavon viszonylag könnyű a ragadozó őnt megfogni (mert a balint így is hívják). A gerincről le kell választani a vastag hátrészt és pikkelyezni szükséges, a bőrre nagyon nagy szükség van, azt eltávolítani ebben az esetben tilos. A vastag hátrészt le szoktam fagyasztani feldolgozás előtt, talán az egyetlen olyan halétel, melynél ezt a lépést különösen javaslom, egyébként friss hal párti vagyok. A balin húsa ízletes, ám nagyon szálkás, a célunk az, hogy a kellemetlen szálkák ne zavarják a gasztronómiai élvezetet, ezért azokat el kell vágni.Hogy a vastag húsrésszel könnyebb legyen dolgozni, ezért félig kiolvasztott állapotban szoktam ezt a műveletet végezni nagyon éles, vékony pengéjű késsel. Egy - két milliméterenként bevágom bőrig a halhúst, a bőrt nem sértem meg, majd újabb vágás, de a bőrt átvágom, így kis pillangók készülnek, melyek kiterítve, egymás mellé téve az alábbi fotón is jól láthatók.

A sózás most következik, bátran. Megjegyzem, az egyetlen olyan hal, melyet már többször sikerült elsóznom, ezért egy kicsit óvatosabb vagyok mostanában, ti. tálaláskor az után sózás semmit sem ront az élvezeti értékén. Enyhe paprikás liszt következik, melyben egyesével megforgatva forró, bő olajban kisütve melegen tálalható. Fehér, száraz borral kiváló előétel.

Hozzávalók:

• 2 kg-osnál nagyobb balin háta
• só, olaj
• őrölt pirospaprika, liszt