Halgaluskák, gombócok

Nekem mindegy mi a neve, galuska, gombóc, egyre megy. Nem is ez a lényeg. A héten minden este halat ettünk, mert elterveztem, hogy halpépből, darált halhúsból megvalósítok néhány régóta tervezgetett halételt. A mai összefoglalóban bemutatom ezeket, de a recepteket csak a következő hetekben osztom meg.

Először az alapanyagokról. A HelloHal, tiszai halak falatozója nyitására készülve összevásároltam mindenféle fagyasztott, feldolgozott halat. Tragikus tapasztalataim lettek, de erről majd később (talán, egyszer). Ugyan annyi utómunkám volt minden hallal, mintha én fogtam volna és dolgoztam volna fel konyhakészre. Miután egy 70 dekás harcsafiléből nem tudtam egy normális sütni való darabot összehozni, így tervet változtattam és ledaráltam, lepépesítettem a - egyébként orosz vagy ukrán importból származó -halhúst. Kisebb süllőket is filéztem, a csontjából levest főztem, a csontról lefőtt húst is beledolgoztam a masszába. Zsömlét áztattam, tojást, hagymát, sót, borsot adtam a péphez, mely minden további munkának az alapjául szolgált. Szóval a hallébe galuskát szaggattam, majd a levet  is behabartam tejföllel.

 Tovább ízesítve az elegyet és zsemlemorzsában megforgatva azt kis golyókat sütöttem olajban.

 Végül nagy galuskákat főztem és készítettem hozzá egy joghurtos mentás savanykás mártást.