Egy klasszikus halvacsora újraértelmezve

Hogy hogyan lesz klasszikus egy halvacsora akkor amikor a HelloHal jelenség arról szól, hogy van élet a halászlé, rántott hal, harcsapaprikás szentháromságon túl, azt nem olyan könnyű kitalálni. A Karácsony jegyében azonban kötelezőnek éreztem felvonultatni ezeket az ételeket és az az igazság, hogy elvárás is volt felém a törzsvendégek részéről is. A menü egyetlen étele sem volt könnyen, gyorsan elkészíthető, így újabb fejtörést okozott, hogy a látványkonyhám részeként mit mutatok be. Azért valahogy átugrottam a lécet...

A többnaposra sikeredett előkészület után már izgatottan vártam a vacsorát. Kisebb, 5 kg-os harcsák máját tettem félre gondosan, hogy bemutathassam miként lehet azokat is finomra megsütni. A vacsin hidegen tálalt harcsamájak nagyon különböző méretűek voltak, így azokat nem egyszerre sütöttem meg, hanem több adagban. Mellé snidlinges mascarpone krém került, míg a süllőaszpikra baconbe göngyölt, aszalt szilvával töltött harcsa.

A Kökény és Fia Családi Borászat pincéje ismét megtelt érdeklődőkkel, hazai halakra éhes és kíváncsi vendégekkel.

 Az én tiszai harcsa halászlevem természetesen gyönyörű harcsafilével főtt...

Sok olyan fotót mutatok, ahol a megfogott hal szájában még benne van a csali: gumihal vagy wobbler, ezért tiszai műcsalikészletemet elhoztam és közreadtam, hogy mindenki megtekinthesse ezeket a plasztik és műanyag halutánzatokat.

A rántott hal kétféle volt. Szerettem volna bemutatni a legértéktelenebb és legértékesebb halunkat, ezért egy-egy szelet került minden tányérba a busa és a süllő szálkátlan filéjéből is, megkülönböztetve azokat egy kis szezámmaggal. Bizton állíthatom, hogy a vendégek komoly lépést tettek a busa felé...

Még soha nem filéztem "élőben". Vettem egy pontyot, egy tőpontyot, vittem egy mérleget és megkértem egy vendéget, hogy írja az egyes munkafázisok után kapott halfilé súlyát. Bemutattam a pikkelytok levágásának módját, késztettem bőrös és bőr nélküli pontyfilét, majd a hasi zsiradék és a vöröshús kivágása után mindenki kiszámolhatta, hogy mennyi halhús marad egy pontyból és eldönthette, hogy ez drága-e vagy sem.

A töltött káposzta darált pontyból készült és édes káposztába töltve, paradicsommal.

Harcsapaprikás helyett bevállaltam a csukapaprikást. A csukának intenzívebb íze és illata van, húsa szárazabb, kötöttebb. A csuka hasi része és hátának a teteje szálkátlan, ezeket gyűjtögettem egy ideje, hogy a megfelelő mennyiségem összegyűljön.

A desszertben is volt hal. Bevallom talán kicsit szemfényvesztés, de benne van a hal, sok hal és érezni is a textúráján. A receptet később megírom majd.