HelloHal halvacsora a ragadozó halak jegyében 20131105

Az egyetlen állandó helyemen - a Kökény és Fia Családi Borászatban - általam szervezett halvacsorák közül az őszi vacsora a ragadozó halaink bemutatására fókuszált. Természetes vizeinkben jellemzően négy ilyen faj él: harcsa, süllő, csuka, balin. E halak beszerzése nem jelenthet komoly problémát, a kérdés inkább az, hogy egy nagyobb létszámú vacsorához elegendő mennyiség is összegyűlik e valamilyen módon. Nem gyűlt össze, mert nem fogtam és nem tudtam vásárolni sem, így abból kellett gazdálkodnom, ami van, azaz harcsa és süllő. Mellesleg ez a - véleményem szerint - két legfinomabb halunk, és a HelloHal halmarketing, vagyis a hal megszerettetése és az elkészíthetőség sokszínűségének bemutatása ezekkel a legegyszerűbb. Az ételek kóstolásán kívül a megjelent vendégek számos érdekes, hasznos és tudományos, természeti ismerettel is gyarapodhattak.

A műsor elején a HelloHal céljáról, a HelloHal életérzésről, a HelloHal gondolatiságról meséltem.

A Kökény és Fia Családi Borászat impozáns pincéje zsúfolásig megtelt, a kupola csúcsán látható üveg kör már a pince feletti terasz padlószintje.

Az ezen a helyen tartott vacsoráim állandó részvevői kiérdemelték az Örökös HelloHal halvacsora vendég címet, melyet kísérő dokumentum formájában át is nyújtottam. Tényleg kivétel nélkül minden vacsorámon ott voltak, köszönöm a bizalmat Nekik!

Az előétel az egykoron a népélelmezésben is jelentős szerepet betöltő tócsni (lapcsánka, borzaska) volt. Nagymamámtól lestem el úgy húsz éve, hogy a reszelt krumpliba darált sertéshúst kever, hogy az táplálóbb legyen az unokák számára, természetesen én halat, darált harcsát adtam hozzá, 2 rész hal, egy rész burgonya arányban.

A hangulatos, jól belakott pince.

Én...

Harcsahús mustra. Demonstrációs céllal néhány szelet harcsafilét körbeadtam, hogy a vendégek saját szemükkel lássák milyen különbség lehet a halhús színében, ha az egyes halak feldolgozása technikailag eltérő, illetve a sózással kapcsolatosan is értékes információkhoz juthattak.

 A sütőtök krémlevesbe vanílián konfitált harcsafilé került.

 Bemutattam az egyik főszereplőt, a lesőharcsát.

És a másik főszereplőt, a süllőt.

A főételeket svédasztalon tálaltuk.

 Vajas és tepertős tésztába göngyölt süllőfilé kis sajttal a tetején.

 Töltött burgonya, ahol a töltelék egy hagyományos kenyeres, darált halhúsos töltelék volt.

 A lecsós rakott harcsaszelet egy vendég tányérján.

 És jutalom a nap végén, gesztenyés kocka marcipán halacskával.

Ebben az évben már csak egy vacsorát szervezek ezen a helyen, mely december 12-én lesz. A részvételi szándékot a korlátozott férőhelyszám miatt akár már most is lehet jelezni a szabho@gmail.com e-mail címen.

A vacsora a Klasszikus HelloHal Halvacsora elnevezést kapta, mert tematikájában a hagyományosabb, ismertebb ételeket is felvonultatja. Nagy valószínűséggel az előétel hideg, vegyes haltál lesz, a leves halászlé, de valamilyen érdekesebb betéttel, a főételek között helyet követel magának a töltött káposzta halból, a csukapaprikás és a rántott hal. Szeretnék ismét halas desszerttel előrukkolni, de azt még gyakorolnom kell :)

Találkozzunk decemberben!

Fotók: Töreki Zsolt