Süllőmorzsa

Az egész úgy kezdődött, hogy öt éve egy nyári éjszakán Sanyi barátommal süllőztünk a Tisza-tavon. Már a csalihalazás közben arról beszélgettünk, hogy a fogott süllőt még horgászat után, éjszaka elkészítjük. A siker nem maradt el, fogtam egy két kiló körüli példányt, melyet azonnal megtisztítva fel is tettünk egy vaslapra. Igen ám, de nem melegedett át eléggé a sütő alkalmatosságunk, ezért a friss süllőfilé csak párolódott és elkezdett szétesni darabjaira. Menteni kellett a menthetőt, így született véletlenül a süllőmorzsa, azóta már tudatosan cselekszem, ha erre vágyom.

A Hello Hal féle igazán ízletes változat elkészítéséhez javaslom elhagyni a konyhát és a szabadban valamilyen sütőt, vaslapot, tárcsát, esetleg nagyméretű serpenyőt használni. Én legtöbbször tárcsán sütök süllőmorzsát. A süllő húsának szerkezete kis ívecskékből áll, mely könnyen szétesik hő hatására. A filé, azaz a csont, szálka és bőr nélküli halhús ugyan megfelelő hőkezelés hatására egyben marad, de most ezt el kell felejteni, pont ez a lényeg. A tárcsát nem hevítem fel nagyon, kevés olajat szétmaszatolok rajta és elkezdem párolni a süllőt, melyet korábban csak sóztam. A hal főni fog, nem sülni, kifehéredik és könnyedén szétesik. Most ezt kell elérni. 

A tárcsa persze melegszik tovább, ami nekünk jó, mert a hal elkezd pirulni, kicsit odakapni. A császármorzsát is valahogy úgy készítik, hogy a majdnem odaégett részeket felkaparják és egyet fordítanak rajta. Ez a feladat a süllővel is. Hogy ne száradjon ki locsolgatni, öntözgetni kell a következő mártásszerűséggel: olívaolaj, bele présen átnyomott friss fokhagyma, citromlé, frissen apróra vágott petrezselyem. Nem szabad eláztatni a halat, csak éppen annyit kell rátenni, hogy a szétesett, picit odapirult részek zamatosak legyenek. A végén a tárcsán visszamaradt szaftban bagettet pirítok, tálaláshoz ízlés szerint lehet még citromot mellékelni.

Hozzávalók:

• süllőfilé
• só, olaj
• olívaolaj, citrom, fokhagyma, petrezselyem zöld