Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy miben (értsd: nem edényzet) lehet steak szerűen megsütni a harcsafilét. Az már-már túl egyszerű, hogy kap egy kis (inkább sok) sót, esetleg valami fűszert és kész, sülhet. Kifejezetten izgat a cukor, a karamellizált cukor, de most egy véletlen folytán új ötletem támadt. Pizzát készítettem harcsa feltéttel és kimaradt egy kevés paradicsompüré, továbbá egy tíz kiló körüli harcsa hasa, mely úgy 60 dekás lehetett. Soha jobb alkalmat arra, hogy egy piciny paradicsompürén süssem meg a halamat. Ekkor elhatároztam azt is, hogy alkalmanként, lépésről lépésre tovább bonyolítom a dolgot és az ízekben rejlő változást, illetve a sütés technikájában esetleg szükséges változtatást, tapasztalatomat is leírom majd. Jöhetnek majd a zöldfűszerek, a fokhagyma, az olívabogyó és ki tudja még mi jut addig eszembe.
.jpg)
A serpenyőt üresen felhevítettem, egy kanál olívaolajon 2-2 perc alatt mindkét oldalát megsütöttem a harcsának. Nem mertem egyből rátenni a paradicsompürét, féltem, hogy abban csak főne. Amikor picit kérges lett a halam két evőkanál piros pürét kapott, melyben addig főztem-sütöttem, míg annak szinte az összes leve, nedvessége el nem tűnt. Közben egyszer fordítottam meg. A paradicsom kissé édeskés íze kitűnővé varázsolta a harcsámat. Ígérem, folyt.köv.!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése